3 év krónikája

Nem vagyok nagy író, de most először úgy éreztem, el kell mesélnem a történetem.
Egészen pontosan 2009 május 7.-én kezdődött ... akkor léptem be először a központ ajtaján. Lehangoltan, 58 kilósan, takargatva a  testemet.
Az első alkalom után, nagy meglepetésemre nem futamodtam meg, pedig rettenetesen zavart, hogy izzadok (folyton törölgettem magam), továbbá minden mozdulatnál gyűrődtek a kis "hurkáim" itt-ott a testemen.
Lehet, hogy ez nagyon viccesen hangzik, de az 50 kilós "versenysúlyom"-hoz képest rettenetesen éreztem magam.
Középiskolás koromtól kezdve túl voltam már sokféle aerobic és jógairányzat, valamint egyéb testmozgások kipróbálásán, szereztem aerobic edzői és jógaoktatói képesítést, de hosszú távon semmi sem ragadott meg igazán.
Itt azonban valami megváltozott.
Lassan, de biztosan, szinte észrevétlenül lettem "függő".
Ancsa volt az első oktatóm, és néha mai napig hallom erős, kellemes, megnyugtató, biztató hangját. Köszönet érte.
Pár hónap után elvittem és ott is hagytam a saját matracomat, alig láthatóan  az egyik sarkába ráírtam a számot: 3446. Gondoltam, ha netán abbahagyom, könnyebb legyen a nyomokat eltüntetni.
Nem kis meglepetésemre, a 2. szülinapi akcióban vásároltam egy éves bérletet, megbarátkoztam az izzadással és egyre kevesebbet takaró öltözetben, egyre sűrűbben látogattam az órákat. Persze még sokszor jöttek a kifogások - fáradt vagyok, álmos vagyok, sokat dolgoztam, kint túl hideg vagy túl meleg van, majd holnap...
A második éves bérletem megvásárlására már tudatosan készültem, alig vártam, hogy megtehessem. Egyik nap megelégeltem, hogy alig találom a matracomat a sok hasonló között, mert olyan apró rajta a jelzés, tehát kértem egy tollat, és jó nagy betűkkel a matracom egyik sarkába felkerült a nevem, a másikba pedig a már ismerős szám. Remélem soha többet nem kell onnan "eltüntetnem".
Időközben elkezdem futni, változtattam az evési szokásaimon, lefogytam a zavaró 8 kilómat, jelentősen javult a kedélyállapotom, és folyamatosan fejlődöm (bár van olyan póz, amit szerintem akkor sem fogok tudni megcsinálni, ha újra születek). Egyre többet hallom az órákon, hogy "Ez az Timi, nagyon szép!" Sokkal jobb lett az állóképességem, imádok izzadni, és nyűgös leszek, ha valamilyen külső körülmény miatt nem tudok elmenni a betervezett alkalomra.
Végül a "függőségem" okát is megfejtettem: az órák után elönt a fizikai fáradtság, de mégis könnyűnek és lazának érzem az egész testem, teljesen üres, kipihent és ellazult az elmém. Ha nagyon fáradt, álmos és kimerült vagyok, akkor érzem igazán a jótékony hatásokat, ezért szépen lassan eltűntek a kifogások is.
A harmadik éves bérlet megvásárlása már nem volt kérdés, amit úgy ünnepeltem meg, hogy végleg búcsút intettem a hosszú felsőknek, Bikram számára abszolút tökéletes kicsi sortban és rövid topban folytatom a gyakorlást:))
Most itt tartok, és izgatottan várom a folytatást!
Leginkább a nyári időszakot szeretem, mikor kint is rekkenő a hőség, nem kell megszárítani a hajamat, mert a nap és a szél megteszi,  és egy könnyű ruhában könnyű léptekkel és lélekkel megyek tovább...

Namaste