Már lassan felénél tart a 30 napos kihívás. Végül nem kezdtem el, de nagy örömmel láttam a teremben, hogy milyen sokan döntöttek úgy, hogy belevágnak. Hajrá és kitartás! Kívánom, hogy sok-sok tapasztalattal legyetek gazdagabbak a 30 nap befejezése után.
Az elmúlt napokban minden reggelem futással kezdtem és mondhatom, igencsak másként kezdődik így a nap. Még csak nagy belső elhatározás féle érlelődik bennem, hogy sűrűbbre kapcsolom a jóga teremben való részvételem, de a délutánjaim és az estéim egyre másra betelnek. Ha mással nem, hát a családom többi tagjával való találkozás lehetőségével, ami felnőtté váló gyermekek mellett nem elhanyagolható! :)
A legutóbbi alkalommal egyik társunk feltette a kérdést: és a 365 bikramóra?
Jelentem a 134.-nél tartok és ezt a 134 napot tarkította egy 90 napos kihívás. Fantasztikus volt és alig várom, hogy a szervezetem készen álljon egy újabb hasonlóan hosszú próbatételre. Viszont továbbra sem változott a véleményem: a kihívások hasznosak és építőek mindaddig, míg tudunk figyelni a testünk, lelkünk minden rezdülésére és nem döntünk elvakultan akkor sem, ha megálljt vagy más típusú mozgást, étrendet, napirendet parancsol.
Kicsit több időm van a világban való körültekintésre, amiről csupán azért nem írok, mert nem szeretném, ha politikai színezetet kapnának az írásaim.
Ezért nem írtam mostanában? Nahát, egy újabb felismerés! Valahogy a mindennapjainkban megismert, megtapasztalt, politikai és gazdasági kérdésekről még mindig jobban szeretek beszélgetni.
Szép napokat és sikeres jógázást mindenkinek!
Namaste
