"A szeretet nem kormányozható. Az vagy van, vagy nincs. Az ember nem utasíthatja magát, hogy szeressen valamit.
Az ember beengedi magába a szeretetet. De ahhoz előbb megfelelő állapotba kell hoznia a tudatát- például, hogy felidézi, milyen érzés volt és megpróbálja ismét átélni.
Amikor a dolgok szépségét és egyediségét csodálja, energiát vesz fel. Ha eljut arra a szintre, hogy szeretetet érez, akkor visszaadhatja az energiát, ha úgy kívánja.
A szeretet érzését sokáig félremagyarázták. A szeretetet, nem azért kell gyakorolni, hogy jók legyünk, hogy jobbá tegyük a világot valami elvont erkölcsi felelősségtudatból, sem azért, hogy lemondjunk az élvezetekről. Az energiával való összekapcsolódás először az izgalom érzését váltja ki, aztán az eufóriát, és végül a szeretetet. Ha az ember elég energiát talál ahhoz, hogy fenntartsa magában a szeretett érzését, az kétségkívül segítséget nyújt a világnak, de ennél sokkal közvetlenebbül segíti magát az embert. Ennél nagyobb élvezetre nem is vagyunk képesek.
A szeretett nem intellektuális fogalom, nem is erkölcsi parancs, semmi ilyesmi. A szeretet: érzelem, amely ott él minden dolog hátterében, ha az ember rákapcsolódik a világegyetem energiájára, amely természetesen Isten energiája.
A gondolatok megváltoznak, ha az ember összekapcsolódik az energiával. A szavak, amelyeket gondolkodás közben a fejében szokott forgatni, hogy az eseményeket logikusan irányítani tudja megszünnek, ha sikerül felhagynia a hatalmi drámájával. Mikor feltölti magát belső energiával, a tudatában másfajta gondolatok lépnek működésbe, amelyek identitása magasabb szintjéről származnak. Ezek az intuíciók. Másképp működnek , mint a megszokott gondolatok. A tudat hátterében bukkannak fel, néha álmodozás vagy látomás formáját öltik, és közvetlenül érkeznek, hogy irányítsák az embert.
A teste egy bizonyos szinten rezeg. Ha engedi, hogy energiája túlságosan lecsökkenjen, azt a teste sínyli meg. Így függ össze a betegsége és a stressz. A szeretet által tudjuk a rezgést magas szinten tartani. Ettől maradunk egészségesek.
Amikor tudatosan megfogalmazta a pillanatnyilag élő kérdéseket, mindig kap valamilyen intuitív iránymutatást arra nézve, hogy mit kell tennie, hová kell elmennie. Megmutatja magát a következő lépés. Mindig. Ez csak akkor nem következik be, ha gondolatban rossz kérdést fogalmazott meg.
Tudja, az életben nem az a nehéz, hogy válaszokat kapjon az ember, hanem az, hogy helyesen ismerje fel, mi a kérdés. Ha kérdés jó, akkor megérkezik a válasz.
A hetedik felismerés beszél az álmokról. A rossz álmok hordozzák a legfontosabb üzeneteket.
Nemcsak az álmok nyújtanak útmutatást az embernek, hanem a gondolat és az álmodozás.
A hetedik felismerés szerint mindenkinek sokkal több ilyen gondolata van, mint hinné. Ahhoz, hogy felismerjük őket, megfigyelői álláspontra kell helyezkednünk. Ha eszünkbe ötlik egy gondolat, föl kell tennünk a kérdést: miért? Miért épp most jött ez a gondolat? Miként függ össze az életem kérdéseivel?
Mi a helyzet a negatív gondolatokkal, a félelem szülte képekkel? A félelem képeit meg kell semmisíteni, abban a pillanatban, amikor felmerülnek. Aztán a tudat által egy másik, kedvező és kellemes képet kell a helyükre képzelni. Az ember nemsokára eljut oda, hogy szinte sohasem támadnak negatív gondolatai. Az intuíció csupa pozitív dolgot sugall majd.Ha ezután előfordul, hogy negatív kép keletkezik, mondja a Kézirat, azt nagyon komolyan kell venni, és nem szabad követni.
Meg kell tanulnia, hogy a titokzatos módon hozzánk érkező válaszok valójában mindig más embertől jönnek,.... a válaszok kivétel nélkül olyan emberektől származtak, akikkel a véletlen hozta össze.
Minden eseményben, legyen az bármennyire negatív meg kell látnunk a pozitívumot.
A Nyolcadikban felismerésben arról van szó,, hogy hogyan kell a gyerekekkel bánni. Arról, hogy az emberek végül megtanulják, hogyan bánjanak egymással. Beszél még arról,hogy mi módon adhatunk át energiát másoknak, és arról, hogyan kerülhető el a másik emberhez való túlzott kötődés.
A cél az, hogy a kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatok kezdetekor tapasztalható emelkedett közérzetet, az eufóriát olyankor tapasztalja meg az ember, amikor egyedül van. A partnert az embernek önmagán belül kell hordoznia. Ezután az ember előreléphet az evolúcióban, és megtalálhatja azt a romantikus kapcsolatot, amely valóban illik hozzá.
A Nyolcadik Felismeréshez tartozik, hogy megtanuljunk tudatosan csoportként működni. Amikor a csoport tagjai beszélgetnek, minden pillanatban csak egy rendelkezik közülük a legerőteljesebb gondolattal. A csoport tagjai, ha figyelnek, megérezhetik, ki következik szólásra; ekkor energiájukat tudatosan erre az emberre irányítják, így segítve őt ahhoz, hogy gondolatát a lehető legvilágosabban fogalmazza meg.
Ezután, miközben a beszélgetés továbbhalad, valaki más lesz a legerőteljesebb gondolat birtokában és így tovább. Ha figyel arra, ami elhangzik, megérezheti, mikor van magán a sor. Eszébe fog jutni a gondolat.
Ennek a folyamatnak az a kulcsa, hogy az ember beszéljen, ha rajta a sor, és sugározzon energiát, ha valaki másnál van a szó.
Sokféle módon tud ez tévútra siklani. Egyes emberek csoporthelyzetben felfuvalkodottá válnak. Megérzik egy gondolat erejét, és megszólalnak, hogy kimondják; aztán, mivel az energia áradása oly kellemes érzés, egyre csak beszélnek tovább, jóval azután is, hogy az energiát át kellene adniuk valaki másnak. Arra törekszenek, hogy monopolizálják a csoportot.
Mások túlzottan visszafogottak; amikor megérzik a gondolat erejét, akkor sem merik megkockáztatni, hogy megszólaljanak. Ha ilyesmi történik a csoport széttöredezik, és a tagjai nem részesülnek az összes üzenet hozadékában.
Ugyanez történik akkor is, ha csoport valamely tagját többiek közül néhányan nem fogadják be. A kirekesztett személyeket nem engedik energiához jutni, így megfosztják a csoportot az ő gondolataik jótéteményeitől. Az is fontos, hogy miként zárnak ki egyes embereket. Ha valaki ellenszenvet vált ki belőlünk, vagy fenyegetve érezzük magunkat általa, természetes reakciónk az, hogy valamely visszatetsző vonására koncentrálunk, valami olyasmire, ami irritál. Sajnos ha ezt tesszük- ahelyett, hogy észrevennénk az illető mélyen rejlő szépségét, és energiát küldenénk felé-, akkor elvesszük tőle az energiát, és valóban ártunk neki.
A valóban jól működő csoportban épp az ellenkezője történik: ott a csoport minden tagjának energia- és rezgésszintje emelkedik, mert a többiek mind energiát sugároznak felé. Ha ez történik, mindenkinek az egyéni energiája egyesül egy közös energiabankká. Olyan ez, mintha a csoport egyetlen test volna, sok fejjel. Olykor az egyik fej beszél a test nevében, olykor a másik. De az így működő csoportnak minden tagja tudja, mikor szólaljon meg, és mit mondjon, mert valóban világosabban látja az életet. Ez az a Magasabb rendű Személy, akiről a Nyolcadik Felismerés beszél a férfi és nő közötti szerelmi kapcsolatról szólva. Ilyen Magasabb rendű Személy azonban másféle kapcsolatban is létrejöhet.
A Kézirat sok vallás lényegét megvilágítja, és segít, hogy ezek a vallások beteljesítsék ígéretüket. Minden vallás arról szól, mondja Kézirat, hogy az emberiség kapcsolatot keres valami magasabb forrással. És minden vallás azt mondja, hogy Istent belül kell érzékelni, ez az érzékelés kitölti az embert, és többé teszi, mint azelőtt volt. A vallások akkor romlanak meg, amikor az egyházi vezetők Isten akaratát magyarázzák az embernek, ahelyett, hogy megmutatnák, hogyan találják meg az utat önmagukban.
A Kézirat szerint valamikor a történelem folyamán egy ember meg fogja találni az Isten energiaforrására való rákapcsolódás igazi módját, és maradandó példát mutat arra, hogy ez lehetséges.-Sanchez rámnézett.- nem pontosan ezt tette Jézus? Megemelte az energiaszintet, a rezgést, míg annyira könnyűvé vált, hogy......
A Kilencedik felismerés kijelenti: miközben az emberek rezgésszintje emelkedik, döbbenetes dolog megy végbe. Teljes embercsoportok, aki elértek egy bizonyos szintet, hirtelen láthatatlanná válnak azok számára, akiknek a rezgése alacsonyabb szintű.
Amikor az emberek rezgése eléri azt a szintet, ahol a többiek már nem érzékelik őket, ez annak a jele, hogy átlépnek a határon, amely ezt az életet elválasztja másik világtól, ahonnan jöttünk, és ahová halálunk után visszatérünk. A határ tudatos átlépését Krisztus példája mutatja. Ő tökéletesen megnyitotta magát az energia számára, és annyira könnyűvé vált, hogy képes volt járni a vízen. Itt a földön le tudta győzni a halált, és ő volt az első, aki átlépett, áthatolt a fizikai világból a spirituális világba. Az ő élete bemutatta, hogyan hajtható ez végre, és ha összekapcsolódunk ugyanazzal a forrással, fokról-fokra mi is eljutunk ugyanoda. "
Sok sikert kívánok mindenkinek az önfejlesztésben!
Namaste
A szeretett nem intellektuális fogalom, nem is erkölcsi parancs, semmi ilyesmi. A szeretet: érzelem, amely ott él minden dolog hátterében, ha az ember rákapcsolódik a világegyetem energiájára, amely természetesen Isten energiája.
A gondolatok megváltoznak, ha az ember összekapcsolódik az energiával. A szavak, amelyeket gondolkodás közben a fejében szokott forgatni, hogy az eseményeket logikusan irányítani tudja megszünnek, ha sikerül felhagynia a hatalmi drámájával. Mikor feltölti magát belső energiával, a tudatában másfajta gondolatok lépnek működésbe, amelyek identitása magasabb szintjéről származnak. Ezek az intuíciók. Másképp működnek , mint a megszokott gondolatok. A tudat hátterében bukkannak fel, néha álmodozás vagy látomás formáját öltik, és közvetlenül érkeznek, hogy irányítsák az embert.
A teste egy bizonyos szinten rezeg. Ha engedi, hogy energiája túlságosan lecsökkenjen, azt a teste sínyli meg. Így függ össze a betegsége és a stressz. A szeretet által tudjuk a rezgést magas szinten tartani. Ettől maradunk egészségesek.
Amikor tudatosan megfogalmazta a pillanatnyilag élő kérdéseket, mindig kap valamilyen intuitív iránymutatást arra nézve, hogy mit kell tennie, hová kell elmennie. Megmutatja magát a következő lépés. Mindig. Ez csak akkor nem következik be, ha gondolatban rossz kérdést fogalmazott meg.
Tudja, az életben nem az a nehéz, hogy válaszokat kapjon az ember, hanem az, hogy helyesen ismerje fel, mi a kérdés. Ha kérdés jó, akkor megérkezik a válasz.
A hetedik felismerés beszél az álmokról. A rossz álmok hordozzák a legfontosabb üzeneteket.
Nemcsak az álmok nyújtanak útmutatást az embernek, hanem a gondolat és az álmodozás.
A hetedik felismerés szerint mindenkinek sokkal több ilyen gondolata van, mint hinné. Ahhoz, hogy felismerjük őket, megfigyelői álláspontra kell helyezkednünk. Ha eszünkbe ötlik egy gondolat, föl kell tennünk a kérdést: miért? Miért épp most jött ez a gondolat? Miként függ össze az életem kérdéseivel?
Mi a helyzet a negatív gondolatokkal, a félelem szülte képekkel? A félelem képeit meg kell semmisíteni, abban a pillanatban, amikor felmerülnek. Aztán a tudat által egy másik, kedvező és kellemes képet kell a helyükre képzelni. Az ember nemsokára eljut oda, hogy szinte sohasem támadnak negatív gondolatai. Az intuíció csupa pozitív dolgot sugall majd.Ha ezután előfordul, hogy negatív kép keletkezik, mondja a Kézirat, azt nagyon komolyan kell venni, és nem szabad követni.
Meg kell tanulnia, hogy a titokzatos módon hozzánk érkező válaszok valójában mindig más embertől jönnek,.... a válaszok kivétel nélkül olyan emberektől származtak, akikkel a véletlen hozta össze.
Minden eseményben, legyen az bármennyire negatív meg kell látnunk a pozitívumot.
A Nyolcadikban felismerésben arról van szó,, hogy hogyan kell a gyerekekkel bánni. Arról, hogy az emberek végül megtanulják, hogyan bánjanak egymással. Beszél még arról,hogy mi módon adhatunk át energiát másoknak, és arról, hogyan kerülhető el a másik emberhez való túlzott kötődés.
A cél az, hogy a kölcsönös függőségen alapuló kapcsolatok kezdetekor tapasztalható emelkedett közérzetet, az eufóriát olyankor tapasztalja meg az ember, amikor egyedül van. A partnert az embernek önmagán belül kell hordoznia. Ezután az ember előreléphet az evolúcióban, és megtalálhatja azt a romantikus kapcsolatot, amely valóban illik hozzá.
A Nyolcadik Felismeréshez tartozik, hogy megtanuljunk tudatosan csoportként működni. Amikor a csoport tagjai beszélgetnek, minden pillanatban csak egy rendelkezik közülük a legerőteljesebb gondolattal. A csoport tagjai, ha figyelnek, megérezhetik, ki következik szólásra; ekkor energiájukat tudatosan erre az emberre irányítják, így segítve őt ahhoz, hogy gondolatát a lehető legvilágosabban fogalmazza meg.
Ezután, miközben a beszélgetés továbbhalad, valaki más lesz a legerőteljesebb gondolat birtokában és így tovább. Ha figyel arra, ami elhangzik, megérezheti, mikor van magán a sor. Eszébe fog jutni a gondolat.
Ennek a folyamatnak az a kulcsa, hogy az ember beszéljen, ha rajta a sor, és sugározzon energiát, ha valaki másnál van a szó.
Sokféle módon tud ez tévútra siklani. Egyes emberek csoporthelyzetben felfuvalkodottá válnak. Megérzik egy gondolat erejét, és megszólalnak, hogy kimondják; aztán, mivel az energia áradása oly kellemes érzés, egyre csak beszélnek tovább, jóval azután is, hogy az energiát át kellene adniuk valaki másnak. Arra törekszenek, hogy monopolizálják a csoportot.
Mások túlzottan visszafogottak; amikor megérzik a gondolat erejét, akkor sem merik megkockáztatni, hogy megszólaljanak. Ha ilyesmi történik a csoport széttöredezik, és a tagjai nem részesülnek az összes üzenet hozadékában.
Ugyanez történik akkor is, ha csoport valamely tagját többiek közül néhányan nem fogadják be. A kirekesztett személyeket nem engedik energiához jutni, így megfosztják a csoportot az ő gondolataik jótéteményeitől. Az is fontos, hogy miként zárnak ki egyes embereket. Ha valaki ellenszenvet vált ki belőlünk, vagy fenyegetve érezzük magunkat általa, természetes reakciónk az, hogy valamely visszatetsző vonására koncentrálunk, valami olyasmire, ami irritál. Sajnos ha ezt tesszük- ahelyett, hogy észrevennénk az illető mélyen rejlő szépségét, és energiát küldenénk felé-, akkor elvesszük tőle az energiát, és valóban ártunk neki.
A valóban jól működő csoportban épp az ellenkezője történik: ott a csoport minden tagjának energia- és rezgésszintje emelkedik, mert a többiek mind energiát sugároznak felé. Ha ez történik, mindenkinek az egyéni energiája egyesül egy közös energiabankká. Olyan ez, mintha a csoport egyetlen test volna, sok fejjel. Olykor az egyik fej beszél a test nevében, olykor a másik. De az így működő csoportnak minden tagja tudja, mikor szólaljon meg, és mit mondjon, mert valóban világosabban látja az életet. Ez az a Magasabb rendű Személy, akiről a Nyolcadik Felismerés beszél a férfi és nő közötti szerelmi kapcsolatról szólva. Ilyen Magasabb rendű Személy azonban másféle kapcsolatban is létrejöhet.
A Kézirat sok vallás lényegét megvilágítja, és segít, hogy ezek a vallások beteljesítsék ígéretüket. Minden vallás arról szól, mondja Kézirat, hogy az emberiség kapcsolatot keres valami magasabb forrással. És minden vallás azt mondja, hogy Istent belül kell érzékelni, ez az érzékelés kitölti az embert, és többé teszi, mint azelőtt volt. A vallások akkor romlanak meg, amikor az egyházi vezetők Isten akaratát magyarázzák az embernek, ahelyett, hogy megmutatnák, hogyan találják meg az utat önmagukban.
A Kézirat szerint valamikor a történelem folyamán egy ember meg fogja találni az Isten energiaforrására való rákapcsolódás igazi módját, és maradandó példát mutat arra, hogy ez lehetséges.-Sanchez rámnézett.- nem pontosan ezt tette Jézus? Megemelte az energiaszintet, a rezgést, míg annyira könnyűvé vált, hogy......
A Kilencedik felismerés kijelenti: miközben az emberek rezgésszintje emelkedik, döbbenetes dolog megy végbe. Teljes embercsoportok, aki elértek egy bizonyos szintet, hirtelen láthatatlanná válnak azok számára, akiknek a rezgése alacsonyabb szintű.
Amikor az emberek rezgése eléri azt a szintet, ahol a többiek már nem érzékelik őket, ez annak a jele, hogy átlépnek a határon, amely ezt az életet elválasztja másik világtól, ahonnan jöttünk, és ahová halálunk után visszatérünk. A határ tudatos átlépését Krisztus példája mutatja. Ő tökéletesen megnyitotta magát az energia számára, és annyira könnyűvé vált, hogy képes volt járni a vízen. Itt a földön le tudta győzni a halált, és ő volt az első, aki átlépett, áthatolt a fizikai világból a spirituális világba. Az ő élete bemutatta, hogyan hajtható ez végre, és ha összekapcsolódunk ugyanazzal a forrással, fokról-fokra mi is eljutunk ugyanoda. "
Sok sikert kívánok mindenkinek az önfejlesztésben!
Namaste
No comments:
Post a Comment