Kiizzadtam a démonjaimat :)

Sziasztok, Annajuli vagyok, és szombaton véget ért számomra a 60 napos kihívás, és egyben életem első 60 napja, amin jógáztam. Ennek apropóján (és mert Ági megkért :)), arról fogok mesélni, hogy hogyan csöppentem ide, és mit jelentett számomra ez a 60 nap.

Elnézést, de negatívan fog kezdődni a történet: 60 nappal ezelőtt elég rossz lelkiállapotban voltam. Megalázott és lelkileg padlóra küldött valaki, akiről azt hittem, hogy a barátom, ráadásul kirúgtak a munkahelyemről. Összetörtem és feleslegesnek éreztem magam, semmi nem kötött le és nem tudott boldoggá tenni.

Egy nagyon drága barátnőm, Evelin már régóta járt bikram jógára, és mindig lelkesen írt a blogjába az élményeiről. Olyannyira, hogy megjött a kedvem hozzá és eljöttem vele kipróbálni. Meglepő volt a számomra, hogy miért élvezem, hogy egy forró, párás teremben egy csomó másik emberrel izzadjak és küszküdjek a gyakrolatokkal, de annyira élveztem, hogy kapásból vettem is egy 10 alkalmas bérletet. Minden nap jártam az órákra serényen, amikor az egyik órán megszólított valaki (Horváth Zoli volt :)), hogy "Te is 30 napozol?" Mire én rávágtam, hogy "Nem, csak lejárom a 10 napos próbabérletet..." De aztán szöget ütött a fejembe a kihívás, és úgy döntöttem, hogy becsatlakozok a 60 naposba, így legalább 60 napig lesz miért felkeljek reggelente.

Még az első héten az egyik óra végén, a végső savasana alatt Linda felolvasott egy Chaplin idézetet, és miközben mondta, én egyszerűen elsírtam magam. Ott feküdtem izzadtan és csorogtak le a könnyek az arcomon minden irányba, és azt éreztem, mintha szétszakadnék középen hosszában, és minden érzés, ami az elmúlt hónapokban felgyülemlett bennem, egyszerre kiömlene. Iszonyú felszabadító érzés volt. Miután Linda befejezte a felolvasást, még percekig ott ültem és a törülközőmbe temettem az arcom, jó mélyen, hogy elnyelje a sírást, nehogy zavarjak vele másokat.

Eleinte ezek a végső savasanak voltak a napjaim legjobb részei, amikor megkönnyebbülhettem és elengedhettem a feszültséget és a szorongásaim. Aztán ezeket felváltották a sikerélmények, amiket például minden olyan elért miliméter jelentett, ami azt bizonyította, hogy már nem vagyok olyan merev, mint a bot, hanem egyre hajlékonyabb leszek. Erőt adott minden egyes "Well done, Julie!", "Good job, second row!" vagy "Szép volt, Annajuli!". Motiváltak a nálam sokkal ügyesebbek, akiket mindig csodálattal néztünk Evelinnel, hogy "Húú, milyen szépen csinálja a fej-térd tartást!". Jól estek azok az érdekes, tanulságos vagy vidám beszélgetések, amiket a többiekkel folytattunk óra előtt vagy után, vagy csak egy-egy mosoly, intés, ami után az ember nem érzi magát teljesen egyedül és amitől számomra a jóga közösségi élménnyé is vált.

A 30. napom egybe esett a 24. szülinapommal, és mintha ez valami mágikus erővel bírt volna, azon a napon megváltozott valami, elég erősnek éreztem magam, hogy tovább lépjek a lelki problémáimon, és a következő 30 napot már csakis magamért csináljam végig. Bevallom, a vége felé már voltak órák, amiket a hátam közepére kívántam, például amikor kint is forró és párás volt az idő és ettől a teremben szinte elviselhetetlen, vagy amikor beteg voltam, és úgy is muszáj volt jönni. De végigcsináltam, legyőztem magam és ez tök jó érzés :)

Rengeteg erőt és önbizalmat adott és ad folyamatosan a jóga. Andy óráin néha úgy kell befognom a számat, hogy ne nevessek hangosan, mikor olyanokat mond, hogy hajtsuk félbe magunkat, mint egy tökéletes japán sonkás szendvics :D Biztonságban érzem magam az ismerős arcok között, akikkel együtt "szenvedtünk" napról napra. Néha szívem szerint megtapsolnám magunkat óra végén, hogy megint végigcsináltunk egyet, ami tök nagy dolog, és büszke lehet magára mindenki a teremben! :)
Az utolsó előtti két órám, amit Ági már említett (ő legalább annyira örült neki, mint én :)) pedig egy spontán duplázás volt, amikoris azt éreztem, hogy annyira jól ment önmagamhoz képest az első óra, hogy teljesen feltöltött energiával, és ezért nem bírtam nem maradni a következő órán is :)

A 30/60 napos kihívás szlogenje az volt, hogy "Sweat out your demons! - Izzadd ki a démonjaidat!".
Nekem sikerült, köszönöm Nektek és a testemnek, aki végig csinálta! :D És gratulálok mindenkinek, aki szintén befejezte a kihívást! :)

Namaste! \(^‿^)/