Ez most tényleg a 365 napos fordulóponthoz kerekedő gondolat.. na persze szintén megkésve, mert ugye 2 napnyi pontatlanság, meg talán annál is kicsit több mivel az évvégi számadás és leltározás is feldobta a gondolatot. Nos a lényeg a lényeg, ez mégpedig az egyéves évfordulónk (ha illik ilyen más kotextusbeli kifejezéseket használni).
2012, január 7: Jóga és én. Mehetnék tovább az elsőlátásra vonalon de ez igazából lényegtelen..
Hogy honnan ilyen pontosan? Valamelyik decembervégi napon (a leltározóson), amikor az ember átpörgeti a gondolati naptárt lelki szemei előtt, majd kezébe veszi azt a másik naptárt is és azt is átlapozza j-től d-ig megmosolyogja az összes kis bejegyzést és említésre kerülő pillanatot amit belefirkantott vagy hosszas mérlegelés után odabiggyesztett az egyes oldalakra. Ott volt a január 4, a január 6, ... a január 7-nél pedig ott állt a hosszan halogatott: jógára Akaratos Andival (aki már egy ideje ezzel nyúzott, hogy hallott arról, hogy van egy ilyen óra, vmi jóga és vehetsz egy tök kedvezményes 10napos próbabérletet, úgyh valójában nincs mit veszíteni) ... És megígértem ezért már nem lehetett/illett belőle kihátrálni, az előző esti kuszaságok és az aznapi másnap ellenére sem.
A többi már ismert történet. Andit még egyszer azt hiszem sikerült elrángatni a 10 nap alatt, aztán ő köszönte szépen. Én is köszöntem, de másképp. És azóta is köszönöm, bármilyen önismétlésként is hangozzon ez. De, hogy tényleg körbeérjünk, december végén, részemről aktív rábeszélés nélkül, sikerült ezt az akaratos barátnőmet a jógateremben is viszont látni :)... hogy passzív oldalon mi beszélhet mellettem, azt pontatlanságot mellőzve biztos nem tudnám felsorolni, de ezek közé tartozhat mindenképpen az a 200+ jógaóra (a pontos számot megkérdeztem kíváncsiságból, ha választ kapok pontosítok itt is), az esztétikátlan zsírszöveteket (még ha nem is teljesen kiírtó, de) megszégyenítő izomzat, a hajlékonyabb pillanataimról árulkodó fényképek, a 60 majd 30 napot eszembe juttató oklevelek, a jóga nyomában Indiába vezető utazás, ez a tudatosabb éberség, a laikusként nehezen megindokolható elhivatottság (a szertartásos megjelenéshez, a haladóra járáshoz, a koránkeléshez, és ha arról van szó a 90 perc preferenciasorrenbe történő tisztes helyre emeléséhez), no meg nem utolsó sorban az öltöző párás fáradtságában szerzett barátok, ez a közös nevezőjű közösség. :)
Szóval lényegében igen: ilyen elképesztő dolgok kerültek a 365 napba, s bár most egy egészen más helyen vagyok, ez a dolog már nem kikapcsolható :)
<3
s
2012, január 7: Jóga és én. Mehetnék tovább az elsőlátásra vonalon de ez igazából lényegtelen..
Hogy honnan ilyen pontosan? Valamelyik decembervégi napon (a leltározóson), amikor az ember átpörgeti a gondolati naptárt lelki szemei előtt, majd kezébe veszi azt a másik naptárt is és azt is átlapozza j-től d-ig megmosolyogja az összes kis bejegyzést és említésre kerülő pillanatot amit belefirkantott vagy hosszas mérlegelés után odabiggyesztett az egyes oldalakra. Ott volt a január 4, a január 6, ... a január 7-nél pedig ott állt a hosszan halogatott: jógára Akaratos Andival (aki már egy ideje ezzel nyúzott, hogy hallott arról, hogy van egy ilyen óra, vmi jóga és vehetsz egy tök kedvezményes 10napos próbabérletet, úgyh valójában nincs mit veszíteni) ... És megígértem ezért már nem lehetett/illett belőle kihátrálni, az előző esti kuszaságok és az aznapi másnap ellenére sem.
A többi már ismert történet. Andit még egyszer azt hiszem sikerült elrángatni a 10 nap alatt, aztán ő köszönte szépen. Én is köszöntem, de másképp. És azóta is köszönöm, bármilyen önismétlésként is hangozzon ez. De, hogy tényleg körbeérjünk, december végén, részemről aktív rábeszélés nélkül, sikerült ezt az akaratos barátnőmet a jógateremben is viszont látni :)... hogy passzív oldalon mi beszélhet mellettem, azt pontatlanságot mellőzve biztos nem tudnám felsorolni, de ezek közé tartozhat mindenképpen az a 200+ jógaóra (a pontos számot megkérdeztem kíváncsiságból, ha választ kapok pontosítok itt is), az esztétikátlan zsírszöveteket (még ha nem is teljesen kiírtó, de) megszégyenítő izomzat, a hajlékonyabb pillanataimról árulkodó fényképek, a 60 majd 30 napot eszembe juttató oklevelek, a jóga nyomában Indiába vezető utazás, ez a tudatosabb éberség, a laikusként nehezen megindokolható elhivatottság (a szertartásos megjelenéshez, a haladóra járáshoz, a koránkeléshez, és ha arról van szó a 90 perc preferenciasorrenbe történő tisztes helyre emeléséhez), no meg nem utolsó sorban az öltöző párás fáradtságában szerzett barátok, ez a közös nevezőjű közösség. :)
Szóval lényegében igen: ilyen elképesztő dolgok kerültek a 365 napba, s bár most egy egészen más helyen vagyok, ez a dolog már nem kikapcsolható :)
<3
s
No comments:
Post a Comment